A honlapon található video filmek a szerző (Luminosa Film) és a forrás (https://ertektar.vpvarmegye.hu) megjelölésével használhatók fel.
A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvény célja: azonosítani, számba venni és minél szélesebb körben megismertetni nemzeti értékeinket, egyúttal gondoskodni fennmaradásukról.
Nemzeti értékekeink azonosítása, rendszerezése alulról felfelé építkező rendszerben történik: az ún. nemzeti értékpiramis alapját a települési értéktárak, míg középszintjét a vármegyei értéktárak adják. A Veszprém Vármegyei Önkormányzat 2013-ban hozta létre a Veszprém Vármegyei Értéktár Bizottságot, amely szakmai szervezetek véleményének figyelembevételével dönt a vármegyei értékké nyilvánításról. A Veszprém Vármegyei Értéktár Bizottság alapítása óta 112 nemzeti értéket vett fel a Veszprém Vármegyei Értéktárba. Jelenleg a kulturális örökség kategóriában 67, az épített környezet kategóriában 15, az ipari és műszaki megoldások szakterületi kategóriában 8, az agrár- és élelmiszergazdaság kategóriában 8, a természeti környezet kategóriában 7, az egészség és életmód kategóriában 3, a turizmus és vendéglátás kategóriában 3, a sport kategóriában pedig 1 vármegyei érték található.
A Veszprém Vármegyei Értéktár folyamatosan bővül, feladatunk, hogy értékeinket összegyűjtsük, megőrizzük és minél szélesebb körben – rendezvényeinken, játékos vetélkedőkön, filmek és kiadványok segítségével – megismertessük és népszerűsítsük.
A Hungarikum Bizottság értékeink közül az Ajka Kristály, a Badacsonyi Kéknyelű és a Theodora Kékkúti és Kereki Ásványvizek kiemelkedő nemzeti értékeket vette fel a Magyar Értéktárba.
Veszprém vármegye két Hungarikummal büszkélkedhet: a Herendi porcelán az elsők között, 2022-ben pedig a közel két évszázados múltra visszatekintő Füredi Anna-bál került be az értékpiramis csúcsán elhelyezkedő Hungarikumok Gyűjteményébe.
Nagyné Bátor Alexandra
Veszprém Vármegyei Önkormányzat Közgyűlése
Veszprém Vármegyei Értéktár Bizottság elnöke