Városlőd a XIX. században országos hírnévre tett szert kőedénygyárának köszönhetően. Az üzemet Stingl Vince alapította az 1830-as években.
1866-ban a Mayer család tulajdonába került, akkor indult fejlődésnek, a kőedényen kívül kályhacsempét, majd 1884 és 1898 között fajansz és majolika tárgyakat is gyártottak. A XIX. század végén a népies motívumokkal díszített, sajátos stílusban és formában készült tárgyak révén Városlőd szerepe meghatározóvá vált a hazai kerámiaiparban. A városlődi gyárban készültek az első máz alatt festett „magyaros edények”. A világháborúk idején a gyártás visszaesett, majd a fellendült termelés minőségét a korábbi időkben gyártott népies díszítésű tárgyak felújításával biztosították. 1947-ben már exportra is gyártottak. 1948-ban az államosításkor a gépeket Herendre szállították, így Városlődön megszűnt a nagy múltú, több mint 100 éves megszakítás nélküli gyártás.
A Tájházban tányérok, tálak, bögrék, csészék és díszkancsók őrzik a gyár múltját. Községi szervezésben, időszaki kiállítások - helyi gyűjtők féltve őrzött kincseinek bemutatásával - bizonyítják az emlékek megbecsülését.