Monostorapáti, és az egész nyugati Balaton-felvidék legkorábbi egyházi műemléke a XII. században épült Boldogságos Szűz Mária és Mindenszentek monostor, amelynek romjai a község keleti határában, az Eger-patak völgyében találhatók.
Az egykori Almád falu (később mezőváros) határában épült monostort az Atyusz nemzetség alapította. Almád a térség életében jelentős szerepet játszott, a XVI. század folyamán azonban szerzetesei elhagyták, az apátság épülete pusztulásnak indult. A falak kőanyagának egy részét a vázsonyi vár megerősítésére használták fel, illetve a jelenleg is álló római katolikus templom lábazatába építették be. Ugyanitt található a monostor templomának szenteltvíztartója is.
A 2015-ben végzett ásatások eredményeképpen előkerült egy, a XII. században épült belül hatkaréjos körtemplom. A történelmi Magyarország területén ez sorrendben az ötödik, a mai Magyarország területén a harmadik ilyen típusú rotunda. A másik kettő Kiszomboron (Csongrád megye) illetve Karcsán (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) található, tehát a Dunántúlon ez az egyetlen ilyen maradvány. Értékét növeli, hogy falazata nem téglából készült, hanem kívül-belül kváderborítású kőfal.
Maga a hely a község lakói számára mindig különleges jelentőséggel bírt. A Barátok Falváról (ahogyan a népnyelv nevezi) legendák és mondák hagyományozódtak a ma élőkre az előző generációktól.