A veszprémi várbörtön épülete a város szívében, a Várhegy nyugati oldalán helyezkedik el. A középkorban a várfal tövében kialakított üregekben, majd a régi megyeháza épületének elkészülte (1763) után, annak föld- és pinceszintjén kialakított cellákban őrizték a rabokat. A börtön önálló, ötszintes épületszárnya 1853-ra készült el az egykori megyeháza mögött, a nyugati várfalon kívül. 1887-ben felavatták az új megyeházát, a régi épületet pedig a törvényszék vette használatba. Az igazságszolgáltatási feladatok ellátását azonban az akkori épület méretei nem tették lehetővé, ezért 1901-ben Wagner Ödön tervei alapján újabb bontási-építési munkálatok kezdődtek. Végül 1906-ra elkészült a törvényszék és a börtön máig fennálló épületegyüttese. A várbörtön fogvatartási funkciója 2003-ban, az új büntetés-végrehajtási intézet létrejöttével megszűnt.
A védett építészeti környezetben található várbörtön -1. és -2. szintjén jelenleg a törvényszék irattára működik, míg a -3. szint múzeumi, kiállítási célokat szolgál. A tárlatban jelenleg látható a Mindszenty József emlékszoba, a várbörtön történetét és a fogvatartottak életét bemutató kiállítási egység, a „Bakonyi betyárok a pandúrok kezén” című bemutató, egyúttal megtekinthetők a cellák, a börtönkápolna, az őrtorony, a parancsnoki szoba és a vizesblokk. Az 1956-os kiállítási egység Brusznyai Árpád középiskolai tanárnak, ′56-os mártírnak, valamint a forradalom és a megtorlás áldozatainak állít emléket.
A Vár utca 19. szám alatt található várbörtön az ország egyik legrégebbi börtönépülete, amelynek története szorosan egybeforrt a magyar igazságszolgáltatás és a Veszprémi Törvényszék múltjával.