A Vámosi csárda épülete a Veszprémet és Tapolcát összekötő út - az egykori Itáliába vezető hadiút - mentén áll, alig 5 km-re Veszprémtől.
A csárda helyén valaha vámház működött, vélhetően annak alapjaira építették az emeletes, boltíves tornácú épületet. A vámszedés feladatát a közeli község kisnemesei látták el, a település neve – Nemesvámos – is erre utal.

„Az épület feltehetően a XVIII. század végén épült. Az országút felőli homlokzaton lévő 1831-es évszám későbbi eredetű; ekkor történhetett az egyetlen nagyobb léptű renoválás és átalakítás. Az emeletre – ezt megelőzően – az udvarról lehetett feljutni a fából ácsolt lépcsőn… Az emeletre való feljutásnak ez a módja nyilván kényelmetlenné vált, ezért építették meg a ma is használt lépcsőházat.” (Cseh István, építész)
A csárdaépület kőből - feltehetően a vámosi határban fejtett kőből - készült a környék gazdag kőépítészeti hagyományai szerint. Nyeregtetős, két végén háromszögletű oromzattal, teteje náddal fedett. Emeletes, ezért ritka a megye népi építészetében. A csárda helyiségeiben kétféle boltozatot is megfigyelhetünk: a földszinten a csehsüveg-, a borok tárolására szolgáló pincében a dongaboltozatot. A kosáríves tornáckiképzés szintén jellegzetes a vidéken.
A Vámosi csárdát sokan ma is Betyár csárda néven emlegetik, nem véletlenül: a csárda épületét legendák övezik, itt járt Sobri Jóska, Répa Rozi és Savanyó Jóska, az utolsó bakonyi betyár, aki a közeli Tótvázsony katolikus temetőjében nyugszik.
A csárdát vendégfogadóként is emlegették, az épületben mégsem voltak külön szobák a vendégek elszállásolására. A földszintet a kármentős ivó, a pince előtere foglalta el, az emeleti szobákban ugyancsak ivót rendeztek be, a mellette lévő szobában a csárdás családja lakott, aztán a konyha és a kamra következett, a parasztlakás tipikus beosztása szerint.

A szakértők a csárda épületét a magyar népi építészet remekének tartják, amely megjeleníti a bakonyi és a Balaton-felvidéki népi építkezés legszebb hagyományait.
Ez is indokolhatta, hogy a Vámosi csárda sok magyar filmnek szolgált helyszínéül, ezek közül is a legismertebbek: A Tenkes kapitánya, az 1964-ben bemutatott 13 részes, fekete-fehér magyar televíziós sorozat, A koppányi aga testamentuma, amelyet 1967-ben forgattak, és Kálmán Imre operettje, a Csárdás királynő 1971-ből. Egyes legendák szerint Sylvester Stallone is járt a csárdában.

A csárda és udvara ma is helyet ad hagyományőrző rendezvényeknek, valamint lehetőséget nyújt a még megmaradt értékek bemutatására, helyi termékek árusítására.

Forrás:
Dr. Zákonyi Ferenc: A vámosi csárda
Veress D. Csaba – Hudi József – Ács Anna – Palágyi Sylvia: Nemesvámos története