Skip to main content

Épített környezet

A gannai Szent Kereszt Felmagasztalása plébániatemplom és az Esterházy-mauzóleum

A XVIII. században önálló plébániát hoztak létre Nagygannán. Esterházy (II.) Miklós építtette 1813 és 1818 között az új plébániatemplomot, amelynek altemplomát a család temetkezési helyéül választotta. … az Esterházy család történeti-családtörténeti emléke a mauzóleum, amely nemzeti sírkertté vált …. A gannai plébániatemplom és mauzóleum építészeti koncepciójában, egyházi, valamint történeti/családtörténeti vonatkozásaiban is egyedülálló…

A világ első Kriptongyára

Ajkát egykoron a fa, a szén, az üveg és az alumínium tette naggyá, múltjának köszönhetően gazdag ipari műemlékekben, ipari kulturális és szellemi örökségben. A Kriptongyár épülete Ajka szellemi és épített örökségének része. Bródy Imre találmánya, a kriptontöltésű izzólámpa Magyarország ipartörténetében kiemelkedő helyet foglal el. A kutatólaboratóriumban végzett kísérletek során a lámpa belsejében zajló fizikai-kémiai folyamatokat elemezve…
bencesapatsag01

Az almádi bencés apátság romjai

Monostorapáti, és az egész nyugati Balaton-felvidék legkorábbi egyházi műemléke a XII. században épült Boldogságos Szűz Mária és Mindenszentek monostor, amelynek romjai a község keleti határában, az Eger-patak völgyében találhatók.Az egykori Almád falu (később mezőváros) határában épült monostort az Atyusz nemzetség alapította. Almád a térség életében jelentős szerepet játszott, a XVI. század folyamán azonban szerzetesei elhagyták, az…

Balatonalmádi Szent Jobb kápolna

A kápolna rekonstruált épülete a Szent Jobb eredeti őrzőhelye volt, mozaikja egyedülálló művészettörténeti értéket képvisel. Egyedi történelmi emlékhelyként Szent István családjának valamennyi tagjától őriz ereklyét. Az eredeti kápolna története a XVIII. század második felében kezdődött, amikor Mária Terézia 1771-ben Ragusából, a mai Dubrovnikból visszahozatta Budára államalapító királyunk kézfej-ereklyéjét, amelynek állandó őrzésére a…

Bányászati Múzeum, Őslény- és Kőzettár

Hazánk első szabadtéri skanzen műszaki emlékmúzeumát, az ajkai Bányászati Múzeum létesítményeit 1965-ben avatta fel Dr. Faller Jenő, a Központi Bányászati Múzeum igazgatója. A megnyitást követő évtizedekben létesült az épületeket körülvevő géppark, az 55 m hosszú bemutató táró, valamint az egykori bányamentő-állomás épületében kapott helyet az Őslény- és Kőzettár. Az épületeket és a gyűjteményben található Schlick aknaszállító gőzgépet az…
felsoors templom

Felsőörsi Bűnbánó Magdolna prépostsági templom

A Balaton-part legkiemelkedőbb román-kori emléke a felsőörsi prépostsági templom. Feltehetőleg Miske ispán és felesége, a Miskék nemzetsége tekinthető a prépostság alapítóinak, akik a templomot a 12–13. század fordulóján építtették. A hatalmas, vörös homokkő templom a tatárjárás után, valószínűleg spanyol mintára épült. Elsőként kváderkövekből rakott tornyát emelték a XIII. század elején, majd a többi része az 1250-60-as években épült. A…

Lovászpatonai Árpád-kori műemlék – evangélikus templom

Lovászpatona egyike az ország legrégebbi templomos helyeinek. Legértékesebb építészeti emléke a magyar keresztény egyházszervezet első századaiban, a XI-XII. század fordulóján emelt, műemléki védettség alatt álló, az evangélikus gyülekezet által szépen gondozott templom. A templom a falu központi helyén emelkedő magaslatra, 1200 körül román stílusban, kőből épült. Az eredeti Árpád-kori plébániatemplom a mai torony mögötti hajószakaszt…

Purgly kastély – Ányos kúria

A Nagyesztergár településen található – helyben Purgly kastélyként emlegetett – Ányos kúria, eredeti kialakításában viselte a kúriaépítészet típusjegyeit, amelyeket azonban a XX. század második felében jelentős átépítések romboltak. A település központjában évtizedek óta üresen álló épület országos műemléki védelem alatt áll, a helyi önkormányzat szándéka szerint felújítva vonzó célpontja lehet a megyei turizmusnak. Az 1820-as években…
sumegvar1

Sümeg város erődítményrendszere I: a Vár

A sümegi vár, az ország egyik legszebb állapotú középkori erődje koronaként magasodik a város fölé. Falairól mesés kilátás nyílik, hiszen a vár a 270 méter magas Várhegyen terül el.A várkapun belépve az ember igazi középkori hangulatba csöppen: korhűen berendezett püspöki lakószoba és tanácsterem, kovács- és bognárműhely, sütőház, konyha és éléskamra, darabont szoba és egy kínzókamra került kialakításra. A sümegi vár fénykora a török…
sumeg puspoki1

Sümegi Püspöki Palota

Sümeg 1552 és 1762 között, tehát nagyjából kétszáz éven át a veszprémi püspökség tényleges székhelye. A török 1552-ben foglalja el először Veszprémet, és ha később vissza is foglalják, sőt 1630-tól kezdve az újjáalapított káptalan is ott székel, a püspökök több-kevesebb kivétellel Sümegen éltek. A veszélyes török idő alatt lakóhelyük természetesen a vár, majd később a Várhegy oldalán kialakuló város. Ide telepítette be Széchenyi György…
vamosicsarda2

Vámosi csárda

A Vámosi csárda épülete a Veszprémet és Tapolcát összekötő út - az egykori Itáliába vezető hadiút - mentén áll, alig 5 km-re Veszprémtől.A csárda helyén valaha vámház működött, vélhetően annak alapjaira építették az emeletes, boltíves tornácú épületet. A vámszedés feladatát a közeli község kisnemesei látták el, a település neve – Nemesvámos – is erre utal. „Az épület feltehetően a XVIII. század végén épült. Az országút felőli homlokzaton…

Veszprémi várbörtön

A veszprémi várbörtön épülete a város szívében, a Várhegy nyugati oldalán helyezkedik el. A középkorban a várfal tövében kialakított üregekben, majd a régi megyeháza épületének elkészülte (1763) után, annak föld- és pinceszintjén kialakított cellákban őrizték a rabokat. A börtön önálló, ötszintes épületszárnya 1853-ra készült el az egykori megyeháza mögött, a nyugati várfalon kívül. 1887-ben felavatták az új megyeházát, a régi épületet…

Volt egyszer egy falu, Iharkút

A Németbányával szomszédos falu, Iharkút bakonyi irtásfalu volt, nevét a juhar (ihar) fáról kapta. Már az Árpád-korban lakott volt, a török időkben azonban elnéptelenedett. Újra telepítését az Eszterházy család kezdeményezte, akik svábokat hívtak a Bakonyba. A II. világháború után a németajkúak egy részét kitelepítették, a maradék lakosságot a környékbeli iparvárosok szívták el. 1960-ban a község lakóinak száma 160 volt.Az 1970-es években…
vorosberenytemplom02

Vörösberényi Erődített Református Templom

A középkori Szárberény (ma Vörösberény) a veszprémvölgyi apácák birtoka volt. A település legkorábbi említése egy 1109-ben kelt oklevélben tűnik föl, templomát először 1297-ben említik.A Vörösberényi református templom XII-XIII. századi, román kori alapokon nyugvó, a gótika stílusjegyeit is magánviselő erődtemplom. A kőfallal kerített templom tömeghatásában érződik a középkori eredet, belépve azonban barokk boltozatos, osztatlan csarnoktér…